A 19. Oktatási Szakkiállításon jártunk. Nagy egyetemeink: extra szolgáltatás és közöny
Post date: Jan 11, 2019 8:24:02 PM
Arra voltunk kíváncsiak, milyen a fogadókészség a diszlexiások, és egyéb fogyatékkal élő hallgatók iránt. Minket elsősorban a hozzáállás és a tájékozottság érdekelt, tehát főként a viszonyulásra, fogadtatásra koncentráltunk.
Bővebben:
Ma már látogatható volt a 19. EDUCATIO EXPO, ahol a hazai egyetemek, főiskolák, felsőoktatási- és egyéb szakképzési intézmények mutatkoznak be, leendő hallgatóik számára. Ismertetik szolgáltatásaikat, működésüket, fogadnak személyes megkeresést, és válaszolnak az egyéni kérdésekre.
Beszéltünk a legnagyobb, rangos egyetemeink képviselőivel, és felkerestük a kisebb, vidéki intézmények standjait is. Meghökkentő tapasztalatokkal gazdagodtunk, a tájékozottságot és témában való jártasságot illetően.
A legnagyobb, legnépszerűbb egyetemeinken leginkább közönyös fogadtatást talál, aki arról érdeklődik, hogy diszlexiásként jelentkezhet- e. Gépies, hivatalos igen/nem válaszon túl nemigen tekintették érdemi kérdésnek a dolgot. Persze, hiszen van miből válogatniuk – gondolom én - a legjobbak is versengenek a helyekért, minek akkor vonzónak tenni magukat a fogyatékos hallgatók részére. Természetesen törvény előírta jogokat, sőt az extra szolgáltatásokat (pl. életvezetési tanácsadás) megkapja anélkül is, hogy embernek érezné magát…
Kiemelten pozitív tapasztalatunk a BME és SE esetén mutatkozott. Ők magasan elfogadóbbnak és magabiztosnak, továbbá nyitottabbnak mutatkoztak az átlagosnál.
A SE részéről az Esélyegyenlőségi Koordinátor, Horváth Balázs mutatott magas felkészültséget és empátiát, egy – épp a Pető András Kar, konduktori képzése iránt érdeklődő fiatalembernek. (képünkön). Mindkét egyetemet melegen ajánljuk a diszlexiás felvételizőknek, amennyiben olyan szakot választanak, ahol alapkompetenciák miatt az nem kizáró tényező.
A BME képviseletében Lángné Dr. Lázi Márta olyan készségesen válaszolt a kérdéseinkre, és olyan természetességgel kezelte, fogadta a témát, hogy ha megszeppent, önbizalomhiányos diszlexiás lennék, nagyon jó érzéssel, megnyugodva tértem volna haza, hogy van helyem a világban. Dr. Lázi Márta elmondta, hogy nemcsak jogi és szakmai tekintetben számíthatnak ellátottságra náluk a diákok. A kiscsoportos képzési formák, az ahhoz kapcsolódó feladatok és számonkérési módok, lehetővé teszik a személyes figyelmet, továbbá a szociális- és egyéb, a fogyatékos állapothoz kötődő kompetenciák növelését.
Elismerés illeti a Pécsi Egyetemet, akik professzionalizmusukkal és odaadásukkal is példaértékűek: külön SNI tájékoztató standot állítottak, és nemcsak a saját jelentkezőiket szolgálták tudásukkal, hanem az EXPO összes SNI-s hallgatója fordulhat hozzájuk. (Távozásunkig 45 fiatalt láttak el instrukcióval!)
Meglepetés számunkra a természettudományi karok- és képzések jó részének nyitottsága, készségessége. (Bízzunk benne, hogy nem piaci alapú, ugyanis jóval kevesebben orientálódnak e képzések felé, mint a kínálat). Mindenesetre információs jártasság kevéssé, elfogadó hozzáállás nagyon is jellemző.
Itt megjegyzendő, hogy jó benyomást keltett még a Pázmány Bionikai Kara is. A bánásmódjuk alapján őket is az ajánlott intézmények közé soroljuk.
Továbbá, egyértelmű, karakán választ adott a rendőri képzést bemutató stand: NEM. És, akinél csak képzés közben, vagy utána derül ki a diszlexia??? Azt leszerelik. Dicséretükre legyen mondva, hogy felkészülten álltak ki, hallottak róla, és tudtak informálni bennünket. A legtöbb egyetem képviselője, akit megkérdeztünk, ezt nem mondhatja el magáról!
A kisebb, vidéki egyetemek közül, jó szívvel ajánljuk a továbbtanulást Kaposváron, Sopronban, és Dunaújvárosban.
A Kaposvári Egyetem, amellett, hogy Magyarország egyik legszebb és legmodernebb egyetemi komplexuma, valóban figyelembe veszi a hallgatók sajátosságait. Kérdéseinkre nem kirendelt hostess/host-diák hümmögött szimpatikusan, hogy gyertek ide, jó itt a buli… Gyógypedagógus válaszolt készséggel a kérdéseinkre. Ha Kaposvárt választjuk, olyan Intézményt választunk, ahol helye van az embernek, emberies, személyes sajátosságoknak, problémáknak.
A Dunaújvárosi Egyetemen a kommunikációhoz kapcsolódó képzéseken firtattuk, hogy milyen bánásmódunk is lenne diszlexiásként. Pozitív, nyitott hozzáállást tapasztaltunk. Akit pl. érdekel a TV műsor készítés, annak érdemes ellátogatnia, és személyesen érdeklődni. Dunaújvárosban saját ún. „ jó gyakorlattal” rendelkeznek a diszlexiások segítésére.
A soproni Egyetem is a jó példák közé tartozik, érdemben, nyitottan kezelték a kérdést, bizalomgerjesztő, és emberileg kifogásolhatatlan hozzáállást tapasztaltunk. Ha diszlexiásként ide szeretnénk jelentkezni, bizakodóak lennénk.
Természetesen a negatív példákat nem írjuk le, esélyt adva a tévedésnek. De egy dolog bizonyos: számos nagy nemzetközi tekintélynek örvendő egyetemünk áll tétován, tájékozatlanul, vagy épp vonakodva áll a téma előtt.
A legfrissebb becslések szerint jelenleg 92 ezer felsőoktatás előtt álló (alap- és középfokon tanuló) érintett van Magyarországon. Nagyságrendileg ugyanennyi hallgató várakozik arra, hogy megvédhesse- vagy érintettsége miatt beragadt diplomáját kézhez kapja.
